Változás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti képviselet jogszerűségének vizsgálata kapcsán az iparjogvédelmi hatósági eljárásokban

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, Hivatal) – a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – 2023. május 1-jétől megváltoztatja, és minden iparjogvédelmi hatósági és lajstromvezetési ügyben egységesíti a képviselőként eljárni kívánó személyek tevékenysége jogszerűségének vizsgálatával kapcsolatban követett gyakorlatát.

A gyakorlat felülvizsgálatának indoka, hogy az SZTNH előtti ügyekben egyre gyakrabban kívánnak olyan jogi személyek – jellemzően gazdasági társaságok, egyes esetekben egyesületek, alapítványok – rendszeresen és ellenérték fejében meghatalmazott képviselőként eljárni, amelyek iparjogvédelmi ügyekben hivatásos képviselet ellátására nem jogosultak. Az ilyen meghatalmazottak eljárását iparjogvédelmi ügyekben a Hivatalnak vissza kell utasítania.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény képviseletre vonatkozó szabályai, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a Hivatal előtti iparjogvédelmi ügyekben rendszeresen és ellenérték fejében (üzletszerűen) csak hivatásos képviselők járhatnak el képviselőként. A képviseleti tevékenység rendszeres ellátása esetén az ellenérték meglétét, ill. a haszonszerzési célt vélelmezni kell.

Mindezek alapján 2023. május 1-jétől az SZTNH a képviselőként eljárni kívánó személyek tevékenysége jogszerűségének vizsgálatára vonatkozóan egységesen az alábbi gyakorlatot követi:

A) Ha az SZTNH azt észleli, hogy a meghatalmazásban szereplő meghatalmazott olyan gazdasági társaság, amely nem szerepel a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara nyilvántartásában bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságként, a Hivatal felhívja, hogy igazolja kamarai tagságát, vagy okirattal igazolja képviseleti eljárása jogszerűségét. Amennyiben ez nem történik meg, a Hivatal a képviselő eljárását az Ákr. 13. § (4) bekezdés a) pontja értelmében visszautasítja.

B) Amennyiben a meghatalmazott képviselőként eljárni kívánó jogi személy nem gazdasági társaság (pl.: egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés), a Hivatal felhívására nyilatkoznia kell arról, hogy a képviseleti tevékenységet ingyenesen és eseti jelleggel, vagy üzletszerűen (rendszeresen és ellenérték fejében) folytatja-e. A felhívásban a Hivatal figyelmeztetést helyez el arra vonatkozóan, hogy a jogszerűtlenül ellátott, üzletszerű képviseleti tevékenység a zugírászat Btk.-beli tényállását valósíthatja meg.
Ha a jogi személy úgy nyilatkozik, hogy ingyenesen és kizárólag eseti jelleggel látja el a képviseleti tevékenységet, a Hivatal az ügy irataihoz csatolja a nyilatkozatot és tudomásul veszi a képviseleti meghatalmazást.
Ha a jogi személy a felhívásra nem válaszol, vagy nyilatkozata alapján nem ingyenesen és eseti jelleggel látja el a képviseleti tevékenységet, a Hivatal az Ákr. 13. § (4) bekezdés b) pontja értelmében visszautasítja az eljárását, tekintettel arra, hogy a képviseleti jogosultság igazolására az erre irányuló felhívás ellenére sem került sor.

C) A természetes személy meghatalmazottaknak ugyanígy meg kell felelniük az említett feltételeknek. Üzletszerűen kizárólag Magyar Ügyvédi Kamarai vagy Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarai tagság birtokában (tehát egyéni ügyvédként vagy szabadalmi ügyvivőként, vagy ügyvédi iroda vagy szabadalmi ügyvivői iroda tagjaként) láthatnak el képviseletet iparjogvédelmi ügyekben. A Hivatal felhívására a kamarai tagsággal nem rendelkező meghatalmazottaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy ingyenesen és kizárólag eseti jelleggel látják-e el a képviseletet.
A szabály nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy cég jogtanácsosaként vagy a cég képviseletére jogosult vezető tisztségviselőként – tehát nem meghatalmazás alapján, az eljárási legitimáció igazolásával ­– járnak el a cég nevében egy adott ügyben. Ennek kapcsán fontos leszögezni azonban, hogy pl. egy szabadalmi ügyvivői társaság (kft.) jogtanácsosa kizárólag a kft.-t képviselheti, ügyfeleket iparjogvédelmi ügyekben nem, mert ilyen legitimációval nem rendelkezik.

D) Amennyiben a meghatalmazott olyan jogi képviselő, akinek a székhelye EGT tagállam területén található (európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász, európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő) a kamarai tagság megléte, vagy az eseti tevékenység bejelentésének megtörténte a megfelelő kamarai nyilvántartásból és általában az ügy irataiból is minden esetben megállapítható. A nyilvántartásokban nem szereplő, EGT tagállambeli székhellyel rendelkező külföldi jogi képviselők eljárását az SZTNH az Ákr. 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján visszautasítja.
Amennyiben a kamarai nyilvántartásba vételre ill. a bejelentésre azután kerül sor, hogy a Hivatal a képviselő eljárását visszautasította, a képviselet tudomásulvételét a képviselő ismételten kérheti.

A SZTNH tehát a fentiek szerint 2023. május 1-jétől nem fogadja el a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő személyek képviselőként való eljárását, azzal, hogy a folyamatban levő ügyekben – amelyekben a Hivatal a fenti időpont előtt már elfogadta adott személy képviselőként történő fellépését – a módosított gyakorlatot akkor kell alkalmazni, ha a fenti időpontot követően új meghatalmazást nyújtanak be.

A módosított egységes gyakorlattal kapcsolatos részletes útmutató az alábbi linken érhető el:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/joggyakorlat/az-sztnh-joggyakorlataval-kapcsolatos-tajekoztatok